A megfelelő és szükséges izgatottsággal ébredtünk az első napot követő reggelen. Reggeli után azonnal célba is vettük a fesztivál területét. Az első dolog ami azonnal szembetűnő volt, hogy az előző naphoz képest sokkal zsúfoltabb volt, megérkezett mindenki. A standokat az éj leple alatt felállították, és készen álltak az érdeklődök minden kérdését, kérését megválaszolni és teljesíteni! Nagyon jó időnk volt, ennek köszönhetően gyakran meg is szomjaztunk, és emellett még jókat is tudtunk enni, anélkül hogy elhagytuk volna a fesztivál területét. Minden sarkon volt felállítva valamilyen kis büfé, ahol hot-dogot vagy hamburgert, esetleg tésztát hússal lehetett kérni.
Miután megismerkedtünk végre az összes kiállító startuppal – és begyűjtöttünk pár hasznos névjegykártyát –, következhetett az a része az egész utunknak, amiért igazából idejöttünk. Elkezdődtek az előadások! Még a névjegykártyára visszatérve szeretném megjegyezni, hogy itt, nagyon érdekes és vicces módon történt a networking és a kapcsolatok felgöngyölítése. Alább látható az offline LinkedIn!
A beszédek és az előadások egyik része tisztán tech-fókuszú volt, a jövőbe mutató cutting-edge technológiákról szólt, és hogy hol lehetünk majd pár év múlva, mit tartogat számunkra a jövő. A fire-side chatek inkább történeteket meséltek el, vagy göngyölítettek fel, és példákon keresztül próbálták szemléltetni, hogy a startup alapítók előtt milyen problémák állhatnak majd, és hogyan próbálják áthidalni ezeket.
Ami számomra talán a legérdekesebb volt, hogy személyesen is megjelent a Buffer egyik alapítója Leo Widrich és elmesélte az egész cég történetét, illetve kitért arra, hogy most hol tartanak, és merre tartanak a jövőben. Az előadások között mindig voltak szünetek ilyenkor kicsit újra fellehetett fedezni a területet.
Megjelentek néha, random régi biciklikből összeállított robotok, amik képesek voltak, lassan közlekedni, illetve a Microsoft új szemüvegét is tesztelte az egyik kollégájuk az esemény egész ideje alatt. Nagyon érdekes volt, vele többször is beszéltem. A HoloLens nevű VR-szemüveget viselte végig, és az előre feltérképezett területen tudott elhelyezni objektumokat, amiket aztán bárki láthatott aki viselte a készüléket!
Az ezt követő nap is ugyanilyen jó hangulatban telt, főleg hogy minden este volt egy kisebb buli, több DJ-vel illetve más-más zenei műfajjal rendelkező elkülönített részekkel. Az egész program zárásaként elégettek egy hatalmas madárijesztőre emlékeztető bábut, amit egy zenei koncert kísért. Hatalmas élményként éltem meg és remélem még eljutok egyszer ide a jövőben. Szeretném megköszönni Csongornak, Norbinak a Mosaiknak illetve a Bridge Budapestnek, hogy lehetővé tették számomra ezt az egész meghatározó élményt!
