Fruzsina Mezei

Mezei Fruzsina

a Bridge Budapest ösztöndíjasa, Synetiq, Budapest, 2017

Becsatlakozásom története

Az Angliában és Németországban töltött felnőtt éveim után idegennek és távolinak éreztem magamtól a gondolatot, hogy Magyarországon keressek munkát. Bizonytalanul vágtam bele mindenbe, nem tudtam, hol találhatnék olyan szervezetet, pozíciót és munkakörnyezetet, ahol szakmailag és egyénileg is egyaránt fejlődhetnék. Egyből elöntött a kíváncsiság, amikor belebotlottam az online ösztöndíjfelhívásba. Létezik olyan szervezet, amely magyarországi startupokat támogat? Amely az átlátható és elszámoltatható üzleti környezetet népszerűsíti? Amely bizonyítani akarja a reménytelen fiatalok tömegének, hogy van miért hazatérni? Hát nem erre volt pont szükségem? Ekkor még nem tudtam, hogy ezek a célok és az értük végzett munka (kisebb léptékben természetesen) majd mindennapos valóságommá válik.

A pályázati folyamat első lépéseként 1 perc hosszúságú videóban kellett bemutatnunk saját magunkat és elmondanunk, mit várunk el egy cégtől. Ez nagyon szokatlan és nagyon kilóg abból az üzleti környezetből, ahol mindenki az önéletrajzodat és motivációs leveledet kéri csak. Mennyire „valóságszerűbb” első benyomást nyújt egy videó mint egy önéletrajz? Szerintem sokkal valóságszerűbbet. Pár nappal a videó elküldése után a BB örömmel tudatta, hogy bekerültem a második körbe is. Hurrá! A második körben meg kellett terveznünk a Bridge saját kezdeményezésének, a vállalhatóvállalkozás.hu honlapnak az egész marketingstratégiáját. Hűha, ez aztán a hatalmas feladat…. És az én egészségügyi és humán tudományos hátterem alig biztosított bármilyen marketingismeretet. A rengeteg kutatás és ébren töltött éjszaka (szerencsére azért nem volt túl sok) után viszont bekerültem a harmadik körbe is. Ez egy skype-interjú volt Anettel, a dreamjo.bs weboldal társalapítójával. Később megtudtam, hogy azonnal arra gondolt, hogy mentorommal, Dáviddal (akit ő már korábbról ismert) én gond nélkül együtt dolgozhatok majd. Ez történetesen igaznak is bizonyult.

Ugorjunk egy nagyot az időben a Synetiq-interjúmig. A Synetiq üzleti elképzelése már az első pillanattól lenyűgözött. Valóban eszméletlen és kétségtelenül hatalmas innováció a magyarországi (és globális) piacon. Az első pillanattól minden nagyon jól ment, és voilá, egyszer csak sales és marketing gyakornok lettem a Synetiq Kft-nél. A valóságban természetesen nem volt mindez ennyire egyszerű. Pár hónappal a szerződéskötés után részt vettem a Synetiq egyik bevezető workshopján, ahol meg kellett birkóznom a startupok kultúrájáról bejövő összes információval. A teremben alacsonyan repültek a Slack, Asana, heti sprint, negyedéves visszajelzés és más „startupos” szakszavak, és én csak ültem ott és azt gondoltam, hogy a munkafolyamatok itt semmiképpen sem véletlenszerűek. Szándékosan és körültekintően kidolgoztak egy rendszert a hatékonyság maximalizálására.

Bevezető workshop a tárgyalóban

A célok és a főbb eredmények egyértelműen meg vannak határozva. A csapat minden tagja tudja, merre tartunk, és az ezt biztosító tevékenységekre összpontosít. Mindez az OKR-rendszer (objectives and key results, magyarul: célok és főbb eredmények) november eleji bevezetése óta pedig fokozottan igaz. A cégen belül mindegyik funkciónak világosan meghatározott céljai vannak, és az év végéig tudatosan az összes energiánkat ezekre az eredményekre összpontosítjuk. A negyedéves anonim visszajelzések biztosítják, hogy mindenki teljes mértékben kihasználja a benne rejlő potenciált, és hogy mindenki hangot adhat a gondjainak. Ezt a gyakorlatot különösen hasznosnak találtam, hiszen annyira gyakran csökken egy csapat hatékonysága két tag feloldatlan konfliktusa vagy rendezetlen kérdései miatt. Az is nagyon tetszett, hogy ennél a cégnél tényleg nagyon támogatják a szakmai fejlődést, és ennek fényében tanfolyamokat és workshopokat tartanak. Már október hónapban lehetőségem volt elmenni két marketingkonferenciára, és a Synetiq képviselőjeként is megjelenhettem a Vodafone központjában tartott konferencián.

Csapatépítés Egerben

Az első heti feladataim a Syntetiq induló Facebook-os marketingkampányához kötődtek, amelyben többek között az ügyfeleink ajánlóvideóit mutattuk be. Én feleltem a hosszabb ügyfélajánlók médiába kerülő rövidebb és tömörebb változatáért. Kezdetben természetesen nem sokat tudtam az ideális videóhosszúságról vagy a potenciális ügyfél figyelmének megragadására képes, szerepeltetendő tartalomról, a projekt végére viszont elég sok tudást szívtam magamba a videók hosszának tervezéséről, a célcsoportunk kereséseiről, és ami legfontosabb, arról, mit is gondolnak jelenlegi ügyfeleink a Synetiq-ről. Végül nagyon meggyőző videókat sikerült készítenem, és ezek meg is tekinthetők a Synetiq Facebook-oldalán. Miután elkészültem a Facebook-on, YouTube-on és Google-ban terjesztendő videókkal, mentorom, David megosztotta a linkeket a csapattal, és mindenkinek nagyon tetszettek. Még a Slack #glory csatornájába is bekerültem, ahol a csapattagok sikereit osztjuk meg. Az előttem álló következő nagy tanulási kihívást a Facebook AdManager elnevezésű hirdetéskezelője és a marketingkampányok létrehozása adja. A kezdés előtt szerencsére egyeztethetek a 7digit Facebookos marketingszakértőjével.

A Synetiq képviselőjeként a Vodafone központjában

A gyakornokság első hónapjaiban úgy érzem, megtaláltam a helyem a Synetiq-nél. Jó viszonyba kerültem a csapat tagjaival, sokukkal együtt is dolgoztam, marketingszakértőkkel egyeztettem és a cég fejlődése szempontjából is érdemi munkát végezhettem. Úgy érzem, David egyre több és fontosabb dolgot bíz rám, és gyakran rám hagyja, hogyan oldom meg mindezt, ami nagyban támogatja a problémamegoldó képességem és önállóságom fejlődését. Az első néhány hétben nem várható, hogy teljesen önállósuljak egy új cég új pozíciójában, úgyhogy jogosnak éreztem, hogy kikérem a munkámról alkotott véleményeket. Október végére viszont már letisztult bennem a cég működése, és ez egy nagyszerű érzés. Élvezem a futó projektjeimet és izgalommal várom a jövőbeli terveket. Hamarosan eljön a negyedéves visszajelzés ideje, és kíváncsian várom, hogy a csapat is annyira értékel-e engem, mint én őket. Erről majd a következő posztomban számolok be.