Hosszabb ideje kutatjuk Bridge Vezetőkkel közösen a legacy leadership megvalósulásának és hatásgyakorlásának lehetőségeit: mit jelent olyan vezetőnek lenni, aki értékei, szemlélete és belső iránytűje alapján irányít, aki számára a profit nem csupán egy szám. Hatást, hagyatékot keres és épít egy szerethetőbb, méltóbb és fenntarthatóbb világért, a következő generációkra is gondolva.
Ez nem egy ‘plusz feladat’ vezetőknek a napi működés mellett, hanem életforma és világnézet: nem csupán a saját karrierjére vagy vállalata rövid távú eredményeire koncentrál, hanem arra is, milyen nyomot hagy maga után – emberekben, értékekben, jövőképekben.
Azt is érzékeltük az elmúlt években, hogy a hagyatékára akkor tud igazán fókuszálni egy vezető, ha a napi működésében sikeresnek érzi magát. Ha ez valamiért nem ad teljesség- és biztonságérzetet, nehezebb a hosszú távú elköteleződés, amire viszont a cégének és a közös jövőnknek is szüksége lenne. Ezért is éreztük azt, hogy foglalkoznunk kell a sikerrel, mitől érezhetnénk magunkat tartósabban sikeresnek, hogy legyen kapacitásunk azzal is foglalkozni, mit hagyunk hátra.
A régi sikerfogalommal zsákutcába jutottunk
Az elmúlt évtizedekben a vezetői siker képlete szinte kőbe volt vésve: gyors növekedés, profitmaximalizálás, státusz, pozíció és látható eredmények. Ez a logika sokáig működött, de mára kimerítette nemcsak önmagát, de az üzleti szereplőket is. Egyre több vezető tapasztalja, hogy elérte mindazt, amit célul tűzött ki, mégsem érez megelégedettséget, sőt, gyakran kiégést, belső ürességet él át. A „sikeresnek látszani” kényszere olyan környezetet hozott létre, ahol az emberek nem mernek kockáztatni, a gyors látható eredmények mindent maguk alá rendelnek, és a belső jóllét háttérbe szorul. Nem egyedi jelenségről van szó, globális tendencia, ami mögött több tényező és ma már rengeteg tényadat áll:
- Generációváltás. Az Y és Z generáció belépése a munkaerőpiacra hozta magával az értékorientált, rugalmasabb munkavégzés igényét. Ők már nem a klasszikus hierarchiákban gondolkodnak.
- Technológiai és információs transzparencia. A vállalatok döntései és működése nyilvánosabb, a reputáció könnyen sérül, a fogyasztók gyorsabban reagálnak.
- Globális kihívások. Klímaváltozás, társadalmi egyenlőtlenségek, munkaerőhiány – mindez arra kényszeríti a cégeket, hogy tágabb perspektívából gondolkodjanak.
- Mentális egészség és kiégés. A vezetők és munkavállalók jólléte üzleti kritériummá vált, nemcsak HR-ügy. A WHO és a Harvard Business School adatai szerint a depresszió és a szorongás az üzleti közegben évente 1 billió USD termelékenység-kiesést, 12 milliárd kieső munkanapot okoz, és így konkrét gazdasági versenyhátrányt.
Fontos, de inkább egyre égetőbb a saját életünk szempontjából is, hogy a siker fogalma kivezetődjön abból a zsákutcából, ami komoly mentális, morális és egzisztenciális kríziseket okoz, és lineáris, kimenet-orientált logikáról holisztikus, rendszer- és hatásalapúvá váljon.
A Bridge Vezetők siker(változás) megélése
Megkérdeztük a Bridge Vezetőket, ők milyen utat jártak be a siker kapcsán, hogy változott a viszonyuk, amiért ma már tudnak a hatásra is fókuszálni. A válaszaik egyértelműen mutatják: a siker belülről indul. A klasszikus sikerdefiníciók – mint a pénzügyi eredmények vagy státusz – háttérbe szorultak, helyettük olyan „belső” dimenziók kerültek előtérbe, mint a reziliencia, az érzelmek tudatos kezelése, vagy az önazonos vezetői jelenlét. A megkérdezett vezetők szerint a valódi siker nem önmagáért való teljesítmény, hanem az önismereten, kapcsolódáson és hitelességen alapuló működés eredménye.
A kérdés már nem csak az, mit ér el egy vezető, hanem az is,
mi hajtja, amikor senki nem nézi.
A belső motiváció – vagyis az a mély, személyes indíttatás, ami nem a jutalomért, elismerésért, hanem belülről fakadóan mozgat – ma már nem „soft skill”, hanem stratégiai erőforrás. Az a vezető, aki tisztában van saját „miértjével”, stabilabb, kiszámíthatóbb és hitelesebb: nem sodorják annyira a külső elvárások, kevésbé veszíti el az irányt a nyomás alatt.
Ez a váltás nem csupán személyes, hanem szervezeti szinten is zajlik. A vezetők egyre gyakrabban mérnek profiton túlmutató tényezőket: a munkatársak elkötelezettségét, a csapatkohéziót, a pszichológiai biztonságot, a társadalmi hatást, egyre fontosabbá válik, mennyi pozitív változást idéznek elő mások életében,
Dr. Szilágyi Judit:
mennyire tudják inspirálni és fejleszteni munkatársaikat, mennyire fenntartható a működésük. A siker így többdimenziós fogalommá válik, ahol a „mit érek el” mellett egyre hangsúlyosabb a „hogyan” és a „kinek” kérdése.
Ahhoz, hogy egy vezető jobban megélje a saját hatását, először az értékrendjét és a belső motivációját érdemes tisztáznia. Ez belső stabilitást és irányt ad a gyorsan változó környezetben. Emellett elengedhetetlen az értékközösség építése: a bizalom, az együttműködés és az önazonosság erősíti a csapatot és fenntarthatóvá teszi a teljesítményt.
Zsikla Gábor, Jókenyér:
A nyitottság, a tanulási hajlandóság és az önreflexió segít új helyzetekhez alkalmazkodni és elkerülni a kiégést. A társadalmi felelősségvállalás pedig nem csupán PR, hanem hosszú távú üzleti érdek is: a fiatal tehetségek és a fogyasztók egyaránt keresik azokat a márkákat és cégeket, amelyek hitelesen képviselnek értékeket.
Joós Andrea, IBS:
A korábbi sikerfelfogás rövid távú, lineáris és erőforrás-kimerítő logikáját egy olyan értékalapú, többszintű, rendszerben gondolkodó megközelítés váltja fel, ami nem azt jelenti, hogy a pénzügyi mutatók háttérbe szorulnak, hanem azt, hogy egyensúlyba kerülnek a jólléttel, a fenntarthatósággal és a reputációval. A siker többdimenziós fogalom, és ennek megfelelően, sokkal árnyaltabban kell kezelni. Ez nem idealizmus, hanem a 2020-30-as évek üzleti realitása. A jövő nem azoké, akik a leggyorsabban futnak, hanem akik végigérnek a pályán.
Sárospataki Albert, Billingo:
Ezek a tényezők együtt kézzelfogható előnyöket hoznak: nagyobb lojalitást és alacsonyabb fluktuációt, kreatívabb ötleteket és erősebb innovációs kapacitást, vonzóbb márkát a fiatal tehetségek szemében, valamint stabilabb alkalmazkodást a piaci és társadalmi változásokhoz.
A 21. századi siker benned kezdődik
A Bridge Vezetők üzenete világos: a siker nem pusztán külső mutatókban mérhető. A hosszú távú, fenntartható siker alapja a belső stabilitás, az önazonosság és az értékek következetes megélése. Ez nemcsak a vezető jóllétét biztosítja, hanem a szervezetéét is, és valódi, jövőbe mutató hagyatékot hoz létre.
Kónya László, Deutsche Telekom IT Solutions Hungary:
A siker így nem valami távoli cél, amit egyszer elérünk, hanem egy folyamat, amely minden döntésben és kapcsolatban benne van. A jövő vezetője – a legacy leader – ezt ismeri fel, és nem csupán mérhető eredményeket épít, hanem hiteles kultúrát, hosszú távon értékálló rendszert. Olyan munkakörnyezetet, ahol a következő generációk is szívesen dolgoznának. A siker végső soron nem kívül van, hanem bennünk kezdődik: abban, ahogyan vezetőként gondolkodunk, döntünk és hatással vagyunk másokra.
A 21. században a vezetés nem csak irányítás, hanem jelenlét. Aki tudja, miért van ott, ahol van – és miért csinálja, amit csinál –, az nemcsak eredményt hoz: a profit nem cél, hanem következmény.
Dr. Varga Eszter, PannonHitel:
Ez az új vezetői realitás – és egyben lehetőség is, hogy a vezetés ne csupán teljesítmény legyen, hanem örömteli, inspiráló és értékálló örökség.
És ez ma már maga a 21. századi siker.
A következő hónapokban közelebb szeretnénk kerülni a siker új fogalmához. Az a célunk, hogy jobban érezzük magunkat, és egy élhetőbb világot teremtsünk a következő generációk számára – ehhez pedig olyan döntések szülessenek ma, amelyek számukra is élhető világot teremtenek, ahol ők is sikeresnek érezhetik majd magukat.
Neked milyen szó jut eszedbe először a sikered kapcsán? Mire asszociálsz?
Mutatjuk a Bridge Vezetők válaszait!
A te Legacy Journey-d:
Ha még csak ismerkedsz a legacy leadership fogalmával, neked szól a 12 részes hírlevélsorozatunk, melyben havonta kapsz rövid betekintést abba a vezetői szemléletbe, ahol számít, hogy mit hagyunk hátra a következő generációknak.
Iratkozz fel!
