Szatmári Tamás, az Aliz CEO-ja
Írta: Bus István
Az Aliz a Google felhő-alapú szolgáltatásait szállítja és szabja testre azon cégeknek, amelyek szeretnék mind jobban kiaknázni a cloud computing-ot, a gépi tanulást és a mesterséges intelligencia összes áldásos hatását. Tamás azonban nemcsak a technológiának, de a transzparenciának és az adófizetésnek – a Bridge Budapest alapvetéseinek – is nagy híve.
Bus István: Hogy képzeljük el a csapatot? Mindenki kocka?
Szatmári Tamás: Inkább úgy mondanám: a cégünkben a legtöbben techno-utópisták. Azt gondolom, nagyon sok társadalmi és gazdasági problémán segít a technológia. Persze, ha csak felelősen használják. Ez pedig leginkább rajtunk múlik, az embereken, a társadalmon és a kontroll-mechanizmusokon. Ha jól használjuk, akkor rengeteg mindent meg tud oldani, az orvostudománytól kezdve a marketingoptimalizációig.
Bus István: A személyes életedben mi volt a legnagyobb áttörés a technológia felhasználásával kapcsolatban?
Szatmári Tamás: Viszonylag sűrűn rácsodálkozom a fejlődésre, de a legnagyobb dolog számomra talán a home office berobbanása volt. Akkor mi egyébként egészen jól fel voltunk már erre készülve IT-cégként, partikulárisan alkalmaztunk olyan eszközöket, mint a videókonferencia vagy a közös dokumentumszerkesztés – de teljesen más hatásai vannak annak, amikor hirtelen nagy tömegek kezdik el ezeket az eszközöket élesben használni. Az egyik az, hogy a vállalatok vagy a szervezetek már nem úgy mérik a munkád minőségét, hogy nyolc órát bent vagy-e, és eleget beszélgetsz-e a főnökkel a kávégép mellett. Hanem rákényszeríti a menedzsereket, hogy ténylegesen elgondolkodjanak, hogyan mérjék a kimenetet, a gazdasági hozzáadott értéket.
A másik hatás a Google Docs környékén jelentkezett: amikor már nemcsak csatolmányokat küldesz és verziózod a fájlokat, hanem ténylegesen közösen szerkesztesz anyagokat másokkal. Amikor ezt elkezdik használni az emberek, tényleg olyan változásokat tud implikálni, amit korábban izomból próbáltak elérni: „Üljetek le, beszéljétek át…” Most viszont megjelentek a közös munkadarabok, a valós idejű kollaboráció. Agilisan folytatjuk egymás gondolatait, és a végén ugyanúgy egy jól szerkesztett minőségi anyagnak kell kijönnie. Ezek számomra nagyon izgalmas témák.
Bus István: Mesélj a cégről! Pontosan mivel foglalkoztok?
Szatmári Tamás: Technológiai tanácsadó cég vagyunk, elsősorban a Google felhőszolgáltatásainak bevezetésében segítünk. Ugye a Google már nemcsak keresőt, meg levelezőrendszert szolgáltat, hanem hasonlóan az Amazonhoz és a Microsofthoz, gyakorlatilag vállalati infrastruktúrát is ad. Manapság egyre több cég abban gondolkodik, hogy nem saját maga veszi, hanem bérli a szervereit, akár az irodát. Tulajdonképpen partnerként képviseljük a Google-t, egyrészt disztribútorként, másrészt pedig segítünk a cégeknek bevezetni, adaptálni a rendszert, migrálni az adataikat. Ezt vagy úgy tesszük, hogy csak megfogjuk a dolgokat, és a nagyobb hatékonyság érdekében felrakjuk őket a felhőbe, vagy alkalmazásokat is fejlesztünk melléjük. Mikor ezek a cégek ténylegesen elkezdik kihasználni a cloud computing előnyeit, és elkezdenek az adatokra meg a machine learningre építeni, látványosak az eredmények. Pl. egy webshop gyorsabban fog tudni jó ajánlómotort, vagy olyan logisztikai rendszert építeni, ami a lehető leggyorsabban juttatja el a felhasználóhoz a csomagot.
Bus István: Te mennyit vagy offline? Törekszel tudatosan arra, hogy legyen egy kis digitális detox?
Szatmári Tamás: Abszolút. Nagy hatással volt rám Cal Newport könyve. Ő arról írt, mennyire megszűnt a mély gondolkodás lehetősége. Nem tudunk elmélyedni, hiszen gyakorlatilag folyamatosan online vagyunk, és sokszor pár másodperces videókat pörgetünk. Én viszonylag kötött munkarendet követek, nagyjából nyolctól ötig-hatig dolgozom, és akkor folyamatosan online vagyok. Amikor hazamegyek, leteszem a mobilomat és csak telefonon vagy WhatsAppon lehet elérni – ami a szűkebb társaságom privilégiuma. Este kilenc órától kezdve abszolút nem nyúlok a telefonhoz: könyvet olvasok, a családommal vagyok.
Bus István: Hogyan jött a Bridge Budapest kapcsolódás?
Szatmári Tamás: Az indulás óta figyelem a működésüket. Voltam egy Vállalható Vállalkozás gálán a feleségemmel, és rettenetesen tetszett az a misszió, amit kitűztek maguknak. Hogy a magyar vállalkozói kultúra olyan irányba menjen, ami nemzetközi minőséget és etikai alapokat is tartalmaz. Ez nekem nagyon szimpatikus volt. Már az első pillanattól kezdve úgy építettük az Alizt, hogy szerettünk volna nemzetközi piacon szerepelni, és sokkal jobb minőséget létrehozni. Az egészben van egy mérnöki hozzáállás: egy tartósabb hidat, ami kétszáz év múlva is ott lesz, sokkal nagyobb büszkeség megcsinálni, mint egy közepeset.
2022-ben itt volt a KATA-kivezetés, amit szerintem borzalmasan vittek végig – de minket nem érintett, mert mindig is azt gondoltuk, hogy amikor egy társasházban élünk, akkor a közös költséget ki kell fizetni. Persze, lehet azt mondani, hogy nem értesz egyet a közös képviselővel, de a nap végén, ha én Magyarországon élek, akkor be kell fizetnem az adókat, amit a magyar kormány kiszabott. Ha én ezt nem teszem meg, ha én ezt elkerülöm – mondván, hogy nem értek egyet a politikai iránnyal -, azzal nem nagyon lesz alapom a további párbeszédre. Legfeljebb annyit tehetünk, hogy ha ez nem tetszik, akkor elköltözünk külföldre. Mozgathatom a céget – szerencsére megvan rá a lehetőség. De egészen addig, amíg azt érzem, hogy van egy felelősségem aziránt, hogy a magyar vállalkozó – és Magyarország – hova jut, akkor azzal ki lehet törni a mostani állapotból.
