Dr. Törös Judit, a Törös Ügyvédi Iroda irodavezető ügyvédje
Írta: Bus István
Miért jó egy csak nőkből álló ügyvédi iroda? Mire tanít meg az életben egy kemény válás? Haladunk-e a nemek közötti egyenlőséggel, vagy csak egy helyben toporgunk? Törös Judit ügyvéddel, a Vállalható Üzleti Kultúráért kezdeményezés Nagykövetével végigvettük a kérdéseket – és megkapjuk a válaszokat is.
Bus István: Miért érezte úgy, hogy a Bridge Budapest a háló, ami megfogja?
Dr. Törös Judit: Mert egy nagyon nehéz élethelyzetbe kerültem. Volt egy viszonylag nagy megbízása az irodánknak, amit úgy veszítettünk el, hogy nem a teljesítményünkön múlt, hanem egész más, rajtunk kívül álló szempontokon. Akkor szembesültem először ennyire markánsan azzal az érzéssel, hogy milyen az, amikor valakit nem a teljesítménye alapján ítélnek meg, ráadásul úgy, hogy sok másik ember életéért voltam és vagyok azóta is felelős. Főleg azért volt sokkoló, mert mi az irodában valódi elköteleződés mellett végezzük a munkánkat. Az ügy és az ügyfél iránt egyaránt. Amikor elveszítettük a megbízást, épp akkor kerestek meg Veráék (Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője – a szerk.) az ötletükkel, hogy vegyek részt a Vállalható Üzleti Kultúráért kezdeményezés gondolkodói körében, ami az érték- és teljesítményalapú, transzparensen működő vállalati kultúrát hivatott népszerűsíteni. Az első beszélgetésünk Verával annyira inspiráló volt, hogy elkezdtük a közös gondolkodást, és többedmagunkkal letettük a Vállalható Üzleti Kultúráért kezdeményezés alapköveit, megfogalmaztuk azokat az értékeket, amelyek mentén az általunk vágyott világban a vállalkozások működnek.
Bus István: Honnan merítettek? Volt külföldi minta?
Dr. Törös Judit: Nem tudok róla. Mindenki a saját tapasztalatait és ötleteit tette be a közösbe.
Bus István: Ön mit vitt?
Dr. Törös Judit: 2000-ben végeztem az egyetemen, és 2004-ben szakvizsgáztam. De volt egy nagy törés az életemben, amikor majdnem pályaelhagyó lettem. Harminckét éves voltam, amikor kiderült számomra, hogy nem működik a házasságom. Nehéz időket éltem, amikor elváltam, és teljes átalakuláson ment keresztül a személyiségem. Tulajdonképpen onnantól számítom a felnőttkoromat.
Bus István: Megkeményedett?
Dr. Törös Judit: Nem. Inkább úgy fogalmaznék, akkor kezdtek el felerősödni bennem azok az értékek, amiknek a mentén azóta is működöm – és a missziómmá vált, hogy másokat is arra sarkalljak, hogy így éljenek. A válásom utáni három év gyakorlatilag azzal telt, hogy fejlesztettem magam, és kerestem a saját utamat, az integritásomat, és azt, hogy melyek azok az értékek, amelyek mentén szeretnék élni és dolgozni. Ebben aztán mindenféle spirituális és nem spirituális út is benne volt. Elolvastam tonnaszám mindenféle önismereti és önfejlesztő könyvet, és arra jöttem rá, hogy tudatosság és felelősségvállalás nélkül nem lehet élni. Megtanultam: először saját magamért kell felelősséget vállaljak, és csak ezután tudok másokért is.
Bus István: Mi jellemzi pontosan?
Dr. Törös Judit: Egy másfajta megközelítésmód. Sajnos a magyar vállalkozások nagy része tele van rossz beidegződésekkel és rossz mintákkal, ami sokszor pusztán a helytelen szocializációból és abból fakad, hogy nincs meg a megfelelő jogi tudás és segítség ezek levetkőzéséhez. Éppen ezért meggyőződésem, hogy az ügyvédeknek különösen nagy felelőssége van abban, hogy a vállalkozásokat és a vállalati vezetőket a transzparens, legális és etikus működés felé tereljék. Olyan ügyfelekkel szeretek dolgozni, akik igénylik az együttgondolkodást. Akik az ügyvédet nem egyfajta végrehajtó, hanem sokkal inkább proaktív szerepbe helyezik egy ügy megoldásában, aki érti a vállalkozás üzleti folyamatait és műszaki specifikációit és egy projekt kezdetétől a végéig ott ül az asztalnál. Azt gondolom, hogy alapjaiban kell megváltoznia az ügyfelek az ügyvédek munkájáról és szerepéről alkotott képének.
A saját magánéleti helyzetem okán pedig erősen kialakult bennem a szolidaritás és a felelősségvállalás más nők iránt, hiszek a női erőkben-energiákban, a női összefogásban, miközben a hagyományos értékeket is mélyen a magaménak vallom.
Bus István: Szoktak az ügyvédek válogatni az ügyfeleik között?
Dr. Törös Judit: Nem tudom, másnál mi a szokás, de én nem vállalok olyan ügyet, ami az értékrendemmel nem összeegyeztethető. Előfordult olyan, hogy valakit emiatt utasítottunk vissza. Az ügyvédi munkához nagyfokú szenvedély is szükséges, és azt gondolom, hogy – mint minden mást az életben –, ezt is akkor lehet jól csinálni, ha az ügy és az ügyfél iránt egyaránt személyesen is el vagyunk köteleződve.
Bus István: Tényleg lehet így dolgozni ügyvédként?
Dr. Törös Judit: Hogyne. Szerintem részünkről ez az a plusz, amivel többet nyújtunk, mint mások.
Bus István: Azt mennyire osztja, amit a genderkutatók és a feministák is, hogy – némileg leegyszerűsítve – sok pozícióban a nők azért lehetnek sikeresebbek mostanra, mint a férfiak, mert eltanulták a férfi-viselkedésmintákat és elsajátították a férfi-skilleket? Tehát nem csak főznek, hanem már vadásznak is?
Dr. Törös Judit: Ebben biztos, hogy van igazság. Magamat egy kicsit néha férfinak is gondolom, mert egy teljesen elférfiasodott világban kell érvényesülnöm, ahol kizárólag a hagyományos női eszköztár és gondolkodásmód nem mindig működik. A női sikereket ugyanakkor abban is látom, hogy a döntéshozói pozíciókban egyre nagyobb szükség van az empatikus és szociálisan, illetve társadalmilag érzékeny megoldásokra. Ha rajtam múlna, éppen ezért minden igazgatóságban és vezetői testületben ülne legalább egy nő. A nők többsége ráadásul állhatatos problémamegoldó, mert nincs bennük addig egyensúly, amíg feszültség van. És ez nagyon sokat segíthet az üzleti világ minden területén. Éppen ezért magam is mély meggyőződéssel hiszek a mediációban és alkalmazom is a munkám során, mert mindig a win-win helyzetek létrehozása lebeg a szemem előtt.
Bus István: Miközben most is támogatnak már ügyeket.
Dr. Törös Judit: Van egy gyermekotthon, amelyet évek óta rendszeresen támogatunk. Adományoztunk már a Piros orr bohócdoktoroknak, illetve időről időre több kutyaotthonnak is. Vállalunk pro bono ügyeket, elsősorban bajba jutott nőknek. Az irodában tehát a társadalmi felelősségvállalás szervesen összefonódik a vállalati kultúrával, és jelenleg is azon dolgozom, hogy ezt még jobban megszilárdítsam és kiterjesszem más irányokba is.
Bus István: Ha lenne képessége, mit változtatna meg globális szinten?
Dr. Törös Judit: Nagyon hiszek a prevencióban. Mindig csak szaladunk magunk után, és mindig csak megoldásokat keresünk a már kialakult helyzetekre, ahelyett, hogy tudatosan előre gondolkodnánk. Ez úgy igaz az én szakmámra, mint bármelyik másikra. Éppen ezért kitartóan dolgozom azon, hogy az általam képviselt cégek a működésük során a preventív megoldásokra fektessék a hangsúlyt, mert hosszútávon ezek minden szempontból előnyösebbek, mint a problémák utólagos kezelése.
