A Bridge Vezetői Közösség tagjainak számít, mit hagynak hátra maguk mögött. Értékalapon és hosszú távra tervezve cselekszenek, elkötelezettek a jövő generációiért.
Szücs-Winkler Róbert, a denxpert EHS&S software Kft. ügyvezetője is közéjük tartozik.
Bridge Budapest: Miért és mikor csatlakoztatok/csatlakoztál a Bridge Budapesthez? Miért fontos neked ez az elköteleződés? Akár neked személy szerint, akár a cégednek?
Szűcs-Winkler Róbert: Már régóta figyelemmel kísérem Verát és a Bridge Budapest munkáját, de sokáig úgy éreztem, hogy mi még túl kicsik vagyunk ehhez a közösséghez. A mindennapi pörgésben pedig mindig volt valami sürgősebb teendő. Mostanra viszont eljött az a pillanat, amikor azt érzem: tudunk értéket adni – és én magam is vágyom arra, hogy kapcsolódjak másokhoz, akikkel hasonló dilemmákon gondolkodunk.
Szeretnék aktívan részt venni abban, ami Magyarországon történik. Egyre több vállalat vállal szerepet társadalmi és morális kérdésekben – és vezetőként én is egyre inkább érzem ennek a felelősségét. Azt szeretném, ha a cégünk nemcsak terméket, hanem értékrendet is képviselne – és ezt éreznék a kollégák is.
Bridge Budapest: Mik a legfontosabb vezetői értékek számodra a munkád során? Milyen értékeket követsz nap, mint nap?
Szűcs-Winkler Róbert: Két irányt emelnék ki. Az ügyfeleink felé mindig azt képviseljük, hogy mi vagyunk a „jó fiúk”. Ez nálunk azt jelenti, hogy nem megyünk bele jogi csatározásokba, transzparensen kommunikálunk, és mindig minden fontos körülményről tájékoztatjuk őket, hogy megalapozott, tudatos döntést hozhassanak. Mi akkor dolgozunk együtt valakivel, ha látjuk, hogy valódi értéket tudunk nyújtani – és fordítva is ezt kérjük. Mert ha nincs meg az értékalapú együttműködés, az senkinek sem jó.
A másik fontos érték a belső kultúránkban jelenik meg: kialakult nálunk egy kiegyensúlyozott work-life balance. Ha épp a cégnél történik valami fontos, akkor ott kell a figyelem – de ha valakinek a magánéletében jön el egy nehezebb időszak, akkor a csapat megadja neki a teret és támogatást. Ez nyitottságot és sok beszélgetést igényel – de pont ez az, amitől működik.
Kis cégként talán épp ezért mernek nálunk a kollégák őszintén megszólalni, megnyílni. Ráadásul abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a fenntarthatóság a fő tevékenységünk – így a legtöbb kollégának személyesen is fontos, amit csinálunk.
Bridge Budapest: Vezetőként mikor vált fontossá számodra vagy mikor értetted meg, hogy a te hatásod túlnyúlik az irodádon, a szűken vett céges kereteken? Mi volt az a pont, volt-e ilyen pont az életedben, amihez ezt kötni tudod?
Szűcs-Winkler Róbert: Azt mondhatnám, hogy velem ez mindig is így volt, hiszen több civil szervezettel és kezdeményezésben dolgoztam fiatalkoromban és ezek nagyon inspirálók voltak. Mindig úgy volt a fejemben, hogy van az informatika, amit tanultam, amiből megélek, és ott van mellette a társadalmi felelősségvállalás, ami szintén nagyon fontos a számomra. Egyetem után Ausztráliában dolgoztam 1 évig és egy olyan céghez kerültem, ahol energetikával és informatikával foglalkoztunk. Ekkor jöttem rá, hogy ezt a kettőt, a környezetvédelem iránti szenvedélyt és a hivatásomat össze tudom kötni, és megtaláltam a hivatásom.
Bridge Budapest: Mi szerettél volna lenni gyerekként?
Szűcs-Winkler Róbert: 6-8 éves koromban őslénykutató szerettem volna lenni. Van egy nagyon klassz emlékem ezzel kapcsolatban. Másodikban voltunk a Bakonyban osztálykiránduláson, és a tanítónk azt mondta, hogy csak nekem szabad köveket összeszedni, mert csak én szeretnék őslénykutató lenni.
Bridge Budapest: Milyen jó tanács segített volna téged fiatalon az utadon? Vagy te magad mit üzennél a fiatalabb kori énednek, mire figyeljen?
Szűcs-Winkler Róbert: Vezetőként azt tanácsolnám a fiatalabb énemnek, hogy szánjon időt arra, kikkel dolgozik együtt. Az első néhány ember döntően formálja a vállalati kultúrát – és ha ott sikerül jó embereket találni, a közösség magától húzza tovább a többieket.
A másik dolog, amit jó lett volna korábban tudni: el kell tudni engedni dolgokat – és embereket is. Sokáig abban hittem, hogy a szakmai tudás mindenek felett áll, és emiatt megtartottam olyan kollégákat, akikkel értékrendbeli vagy emberi problémák voltak. Ma már tudom: a szakmai tudás tanulható, az emberi hozzáállás viszont sokkal nehezebben változik. A kiválasztás során ma már az emberi kvalitás az első, minden más csak ez után jöhet.
Bridge Budapest: Mi jellemzi azt a munkahelyet, ahol szívesen látnád a következő generációkat dolgozni?
Szűcs-Winkler Róbert: Azt látom, hogy sok fiatal ma burokban nő fel – ritkán kerülnek olyan helyzetbe, ahol valóban magukra vannak utalva, ahol felelősséget kell vállalniuk, döntéseket kell hozniuk, vagy meg kell oldaniuk egy-egy problémát egyedül. Emiatt gyakran természetes számukra, hogy egy munkahelyen is hasonló gondoskodásra, iránymutatásra számíthatnak – és nehezebben igazodnak el abban, hogy mit is vár tőlük a való világ.
Sokan úgy jönnek ki a felsőoktatásból, hogy biztosak a tudásukban – miközben talán még sosem kerültek valódi konfliktushelyzetbe. Könnyű ilyenkor azt hinni, hogy minden zökkenőmentesen fog menni, és fél éven belül akár vezetői szerepbe is kerülhetnek. De a fejlődés ritkán ilyen egyenes út: gyakran pont a hibákból, a nehéz helyzetekből tanuljuk a legtöbbet. Ez nem baj – ez így természetes.
Szerintem csak úgy tudjuk ezt átadni a fiatalabb generációnak, ha beszélgetünk velük, ha nyíltan beszélünk a valóságról, és támogatjuk őket az első tapasztalataikban. Fontos, hogy tudják: a siker nem egyik napról a másikra jön, és nem is mindig úgy, ahogy elképzelték.
Ugyanakkor azt is látom, hogy a fiatalok hihetetlenül gyorsan alkalmazkodnak, rengeteg mindenhez értenek – lehet, hogy nem mélyen, de széleskörűen. Sokszor friss szemmel, gyorsabban találnak megoldást egy-egy új problémára, mint a tapasztaltabb kollégák. Ez viszont generációs feszültségeket is szülhet, ha nincs meg a kölcsönös tisztelet. Fontos megtanítani, hogy az idősebbek tapasztalata, rutinja is érték – és ha ez a két világ összeér, abból születik az igazi fejlődés.
Bridge Budapest: Milyen világban szeretnél élni? Milyen világot kívánsz a következő generációknak?
Szűcs-Winkler Róbert: A környezetvédelem nagyon fontos a számomra és alapküldetésem, hogy azt, amit fenntarthatóságnak, környezetvédelemnek hívunk, végre adatalapúvá tegyük. Jó lenne a fenntarthatóság szót is kivenni a szótárból: az, ha fenntartjuk, ami most van, sajnos már nem elég.
Olyan világban szeretnék élni, ahol akinek ereje és hatása van, az ezt az erőt és hatást a lehető leghatékonyabban, úgy és ott tudja használni, ahol és ahogyan azt kell. Hozzunk felelős döntéseket, de tegyük azt hatékonyan.
