„Azt szoktam kérni, ha segítek másokat, hogy ne nekem adják vissza, hanem a következő generációnak”

A Bridge Vezetői Közösség tagjainak számít, mit hagynak hátra maguk mögött. Értékalapon és hosszú távra tervezve cselekszenek, elkötelezettek a jövő generációiért.

Szakacsits Szabolcs, a Tuxera ügyvezetője is közéjük tartozik.

Bridge Budapest: Mikor csatlakoztatok a Bridge Budapesthez, és miért?

Szakacsits Szabolcs: Finnországban éltem nagyon sokáig, nem is igazán tudtam, hogy mi történik Magyarországon. Amikor viszont ránéztem a hazai hírekre, lehetőségekre, a Bridge Budapest valahogy mindig szembe jött velem, és mindig érdemes volt rá figyelni. Később  egyre több szálon találkoztam a Bridge Budapesttel, Vera írásaival. 

Amikor a cégemet építettem, mindig úgy gondoltam, hogy mi hidakat építünk. Vannak különböző cégek, ökoszisztémák, mindenkinek megvan a saját érdeke, mi pedig gyakorlatilag ezt demokratizáljuk. Ez is rímel a Bridge törekvéseire, és ennek elérése nem könnyű feladat. Eszméletlenül nehéz meggyőzni másokat, hogy igenis abban van érték, ha együtt dolgozol másokkal, mert ezzel tudod növelni a potenciálodat.

Az már csak ráadás, hogy a Bridge Budapestnél rengeteg értékes ember van, ott vannak a példaképeim. Lenyűgöző az itt zajló tudásmegosztás is, ami nagyon fontos, a mentorálás, a társadalmi felelősségvállalás, a pozitív társadalmi hatás és  az, hogy a Bridge Budapestben is meggyőződés, hogy nemcsak mondani, hanem tényleg csinálni kell, lehet.

Bridge Budapest: Melyek azok a vezetői értékek, amik számodra a legfontosabbak, amelyekből sosem engedsz? 

Szakacsits Szabolcs: Nagyon sok van, annyira, hogy csoportokba is szedem őket. Az első a feddhetetlenség. Lehet, hogy nem ez a jó szó, de ebben benne van a példamutatás, a hitelesség, az integritás, a felelősségvállalás. A következő a karizma, amiben van a motiválás, a vízió, a stratégia, a szenvedély, az optimizmus, a tanulás, az innováció, a széles látókör, az elkötelezettség, a kitartás. Aztán a következő, ami hasonló a motiváláshoz, az az emberségesség.. Ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen, szükséges a megfelelő tárgyalóképesség, a rugalmasság, a konfliktuskezelés, a nyugalom, az alkalmazkodás, az alázat, az empátia, és az önzetlenség is. Az utolsó nagyobb kategória pedig a kiemelkedő küzdőszellem. Ide az tartozik, hogy milyen sebességgel, milyen fókusszal haladunk, lényeges benne a logika, a hatékony kommunikáció,  a gyorsaság, és a tényalapú döntéshozatal is.  

Bridge Budapest: Te mikor értetted meg, hogy cégvezetőként a hatásod túlmutat az irodáitok keretein?

Szakacsits Szabolcs: A kezdettől fogva folyamatosan jöttek felénk a megkeresések a legnagyobb cégektől, hogyha ezt vagy azt a fontos problémát megoldottuk, akkor oldjuk meg ezt is, meg azt is, meg amazt is. Ezek voltak az első olyan esetek, amikor megéreztem ezt a hatást. Emellett sokat jótékonykodom, ami nagyon fontos a számomra, és ennek kapcsán vettem észre azt, hogy mennyi mindent kaptam másoktól is. Szóval ez az irodán túlmutató hatás oda-vissza érvényes. 

Bridge Budapest: Mit üzennél a fiatalkori magadnak, vagy milyen tanácsot adnál a mai fiataloknak? Voltak-e mentoraid?

Szakacsits Szabolcs: A magyar közmondások évezredes bölcsességeket tartalmaznak. Továbbá csaknem mindenki elismert akar lenni valamiben, valahogy, így találd meg mi az és támogasd. Mentorom sok volt és mindig is lesz, igen. Akik a pályámon végigvittek, mind valahogy kiemelkedő emberek voltak, ami miatt nagyon hálás vagyok.

Bridge Budapest: Mi szerettél volna lenni gyerekkorodban? 

Szakacsits Szabolcs: Kezdetben villamosmérnök szerettem volna lenni, azért, mert apu is az volt, és nagyon tetszettek a mérnöki eszközök, diagramok, táblák. Sok mindent csináltam, építettem, barkácsoltam, fényorgonákkal, diszkólámpákkal, erősítőkkel, tápegységekkel foglalkoztam. Aztán kiderült, hogy színtévesztő vagyok, és emiatt más irányba kell fordulnom. Mondták, hogy legyek informatikus. Így is lett. 

Bridge Budapest: Bizonyára találkozol mindenféle életkorú munkavállalóval, érdekes nézni, hogy a generációk hogy jönnek ki egymással. Te milyennek képzeled azt a munkahelyet, ahol az utánunk következő generáció vagy a mai fiatal pályakezdők igazán jól érezhetik magukat?

Szakacsits Szabolcs: Ez egy nagyon érdekes kérdés, mert éppen ezzel küzdünk. Rendszeresen megkérdeztük munkavállalóinkat, hogy hogyan érzik magukat, mi a fontos nekik. A Great Place To Work díjat ötször egyhuzamban megnyertük, illetve együttműködünk egy híres finn szakértővel, aki céges kultúrával foglalkozik. Ő kitalált egy Future Workplace nevű módszert, ami nálunk is nagy sikerrel üzemel.

Egy időben mindent megtettünk a munkavállalói kényelemért. Nálunk minden volt. Hatalmas úszómedence a tetőn, szauna, pingpongterem, moziterem, alvószoba… Aztán jött a Covid és a remote office. A hatékonyság eszméletlenül leromlott, és azóta is nagyon nehéz ezt visszahozni. Hogy mi a megoldás, azt még nem tudom, mert az emberek hozzászoknak a remote office-hoz. Az új generáció tagjaival most úgy vagyok, hogy találják ki ők, hogy nekik mi jó, és  megpróbálunk megkötni egy kompromisszumot, hogy heti hány napot kell bejárni, találkozni egymással.

Bridge Budapest: Milyen világban szeretnél élni, számodra melyek a legfontosabb társadalmi kérdések?

Szakacsits Szabolcs: Nagyon keresem a társadalmi hasznosságot, az egészségügyben, az oktatásban, a kultúrában, az élsportban is jelen vagyunk támogatóként, mert egyszerűen másként nincs rá elég pénz. Egy olyan világban szeretnék élni, ahol ezekre a nagyon fontos dolgokra is jutna több támogatás. 

Sokszor szoktam mondani, hogy becsüld a mát, mert ki tudja, mit hoz a holnap. És azt is, ha van valami kihívás, a rosszat megoldandó feladatként, kihívásként kell értelmezni. Fontos célokat kitűzni, törekedni az elérésükre. Ha egy jobb világban szeretnénk élni, panaszkodás helyett próbáljuk megismerni a problémákat és megtalálni rájuk a megoldást.